אנטל נולד במשפחה יהודית כבנם של ד"ר מור מולנאר (מקודם:מולר) (1859–1934)[2] עורך דין, קונסול כללי ושל מלווין פרנקל (1869–1944).[3] הוא סיים את לימודיו בשנת 1890 באקדמיה למוזיקה ע"ש פרנץ ליסט אצל הכנר, מלחין ומנצח ההונגרי-יהודי ויקטור הרצפלד. בין השנים 1912–1919 היה מורה בבית הספר הגבוה למוזיקה סקשפווארוש (Székesfőváros). בין השנים 1910–1913 היה נגן ויולה של רביעיית המיתרים וולדבאואר - קרפאי (רביעיית המיתרים וולדבאואר-קרפאי הייתה הרביעייה ההונגרית המשפיעה ביותר של ראשית המאה העשרים עם קידום יצירות בנות התקופה. הם ניגנו, בין היתר, את ארבע הרביעיות הראשונות של בלה ברטוק ושל זולטאן קודאי בהונגריה). לאחר מכן בין השנים 1915–1917 היה חבר כנגן ויולה ברביעיית הפסנתר הובאי - דונאני - קרפאי. משנת 1919 היה מורה לתורת המוזיקה במכללה למוזיקה.
אנטל מולנאר היה אחד החלוצים המשכילים ביותר של תרבות המוזיקה ההונגרית. הוא ביצע עבודות קונסטרוקטיביות חשובות במוזיקה הפרקטית, מעשית וגם התאורטית. עבודתו מכסה כמעט את כל תחומי ספרות המוזיקה. הוא האיר באור חדש את החלק האתי והסוציולוגי של היסטוריית המוזיקה כמו גם את המתודולוגיה. הוא כתב עבור כתבי עת זרים והלחין עיבודים של שירי עם למקהלות גברים. בשנת 1930 העביר הרצאה בנושא מוזיקה הונגרית חדשה בקונגרס של Weltmusik- und Sangesbund בווינה. הוא השתתף כעמית מערכת בכתיבת הלקסיקון המוזיקלי, שיצא לאור בשנת 1930 על ידי אנדור ג'זה, בעריכת בנצה סאבולצ'י ואלדאר טוט.
A zenetörténet szelleme; Franklin, Bp., 1914 (Olcsó könyvtár)
Beethoven; Franklin, Bp., 1917 (Olcsó könyvtár)
A hangviszonyok népszerű ismertetése; Rozsnyai, Bp., 1918
Bach és Händel zenéjének lelki alapjai. Bevezető előadás hangversenyhez; Franklin, Bp., 1920 (Olcsó könyvtár)
Az európai zene története 1750-ig; Franklin, Bp., 1920 (Kultúra és tudomány)
Gyakorlókönyv a solfège tanítására; Rozsnyai, Bp., 1921
Bartók. Két elégia elemzése; Pfeifer, Bp., 1923 (Zene-paedagógiai írások)
Gyakorlókönyv példatár az összhangzattan tanításához. Elemzére szánt gyakorlatokkal és teljes leckegyűjteménnyel; Rozsnyai, Bp., 1923 (Az Országos M. Kir. Zeneművészeti Főiskola tananyaga)
A zeneművészet könyve; Dante, Bp., 1923 (Műveltség)
A zenetörténet szociológiája; Franklin, Bp., 1923 (Kultúra és tudomány)
Wagner-breviárium. A mester írásai alapján szerk. Molnár Antal; Dante, Bp., 1924
Az új zene. A zeneművészet legújabb irányainak ismertetése kultúretikai megvilágításban; Révai, Bp., 1926 (Új könyvek)
Az új magyar zene. Előadás; Dante, Bp., 1926
Zenepedagógiai kultúra. Segéd-tanulmány hangszertanítóknak, a zeneelmélet és szolfézs tanítóinak; Rozsnyai, Bp., 1926
Bach. Magyar zenepolitika; Rózsavölgyi, Bp., 1927
A zenei ritmus alapfogalmai. Elemi ritmika. Iskolai és magánhasználatra; Rozsnyai, Bp., 1927
Beethoven a zenetudomány megvilágításában (1927)
Bevezetés a zenekultúrába. A zeneművészet barátainak; Dante, Bp., 1928 (Műveltség)
Jazzband; Dante, Bp., 1928
Kánon-gyüjtemény l-III.; s.n., 1928, Bp.
Bevezetés a mai muzsikába; szerzői, Bp., 1929
Az egyházi zene története rövid áttekintésben; Egri Nyomda, Eger, 1929
Fizika és muzsika; szerzői, Bp., 1929
Zongoramuzsika története (1929 Zenei Szemle)
Operaismertetők c. sorozatban Verdi Rigoletto-járól írt (1929)
Csokonai és a műdal; Városi Nyomda, Debrecen, 1929
Bartók zongoraversenyéről szóló elemzése a Universal Editon-nál jelent meg (1930)
A gyermek és a zene; Somló Béla, Bp., 1933 (Népszerű zenefüzetek, 1.)
A zenetörténet megvilágítása; szerzői, Bp., 1933
A könnyűzene és társadalmi szerepe; Sárkány Nyomda, Bp., 1935 (Társadalompolitikai könyvtár)
Zeneesztétika és szellemtudomány; szerzői, Bp., 1935
Liszt Ferenc alkotásai az esztétika tükrében; Somló, Bp., 1936
Magyar-e a cigányzene?; szerzői, Bp., 1937
A ma zenéje; Somló, Bp., 1937 (Népszerű zenefüzetek)
Zeneesztétika; szerzői, Bp., 1938
Mi a zene? Részlet a zeneesztétikából; Nemzeti Könyvkiadóvállalat, Debrecen, 1939
Az óvodáskorú gyermek zenei nevelése; Rózsavölgyi, Bp., 1940
Rövid népszerű zeneesztétika a nagyközönség számára; Széchenyi, Bp., 1940
Összhangzattan mint melléktárgy iskolai és magánhasználatra az 1. akadémiai osztály tanulói számára; 2. jav. kiad.; Dante, Bp., 1943
Kálmán Györggyel és Senn Irénnel zongoraiskolát adott ki
Szabolcsi Bence és Tóth Aladár: Zenei lexikon (18-19. sz.-i zeneszerzők, előadóművészek; zeneelmélet, zeneesztétika; történeti és esztétikai összefoglalások)
Népszerű zenefüzetek (1933-40)
A zene és az élet; Dante, Bp., 1946; (Dante új könyvtár)
Bartók művészete. Emlékezésekkel a művész életére; Rózsavölgyi, Bp., 1948
Az új muzsika szelleme; Dante, Bp., 1948
1957-től Kis Zenei Könyvtár sorozat
Johannes Brahms; Gondolat, Bp., 1959 (Kis zenei könyvtár)
Repertórium a barokk zene történetéhez; Zeneműkiadó, Bp., 1959
Írások a zenéről. Válogatott cikkek és tanulmányok; sajtó alá rend., jegyz. Bónis Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1961 (Magyar zenetudomány)
A zenéről. Népszerű előadások; Zeneműkiadó, Bp., 1963
A német zene 1750-től napjainkig; Zeneműkiadó, Bp., 1964 (Bibliotheca musica)
A Léner-vonósnégyes; Zeneműkiadó, Bp., 1968 (Nagy magyar előadóművészek)
Zenéről mindenkinek. Zenei alapismeretek; s.n., Bp., 1968 (Minerva zsebkönyvek)
A zeneszerző világa; bev., jegyz. Vitányi Iván, Tóth Margit; Gondolat, Bp., 1969
Gyakorlati zeneesztétika; bev. Uifalussy József; Zeneműkiadó, Bp., 1971
A halállátó. Boëthius, a nagyhírű római zenész és államférfi regényes önéletrajza a VI. századból. Latinból ford. Molnár Antal; Magvető, Bp., 1971
Magamról, másokról; Gondolat, Bp., 1974
Zenekultúra; Zeneműkiadó, Bp., 1975
Eretnek gondolatok a muzsikáról; Gondolat, Bp., 1976
_eml%C3%A9kt%C3%A1bl%C3%A1ja,_Budapest,_XI.,_Karinthy_Frigyes_%C3%BAt_14..png)
