ינה שימוני

מתוך המכלול, האנציקלופדיה היהודית
קפיצה לניווט קפיצה לחיפוש

שגיאת לואה ביחידה יחידה:תבנית_מידע בשורה 261: תבנית אישיות ריקה. ינה שימוני, (מקודם שטיינר[1] בהונגרית: Simonyi Jenő; וספרם, 12 במאי 1860[2]בודפשט, 21 בנובמבר 1944)[3] היה דוקטור במדע המדינה, פרופסור באקדמיה למסחר, גאוגרף, סופר ספרי עיון בגאוגרפיה. אחיו הצעיר של ז'יגמונד שימוני, בלשן ופרופסור באוניברסיטה.

ביוגרפיה

ינה שטיינר נולד במשפחה יהודית כבנם של שמעון שטיינר, סוחר ושל נטי מנזל. הוא סיים את שתי הכיתות הראשונות של בית הספר התיכון במקום הולדתו, ואת השאר בגימנסיה להכשרת מורים בבודפשט. בשנת 1882 קיבל תעודת הוראה ובשנים 1882–1883 בילה את שנת הלימודים בבית הספר התיכון של המכון להכשרת מורים כמורה בפועל. לאחר מכן, לתקופה של שלוש שנים לימד תחילה במשך שנתיים גאוגרפיה וטבע בגימנסיה הממלכתית הריאלית הראשית לבנים ברובע 7 בבודפשט ולאחר מכן לימד בגימנסיה ברובע 5 במשך שנה. בשנת 1888, לאחר מותו של פרופסור פרל, הוא נבחר כפרופסור לגאוגרפיה על ידי ועדת ההיגוי של האקדמיה למסחר.

בשנת 1881 זכה שימוני בפרס בחברה הגאוגרפית על עבודת הגמר בשם באקון (על הרי הבקון), בשנת 1882 זכה בפרס על מחקרו על Ceratophyllum submersum מטעם האוניברסיטה ובאותה שנה זכה בפרס נוסף על עבודתו קלוצ'ה וסביבתה והשפעת ההרים על האקלים, שוב בחברה הגאוגרפית.

מספר רב של מאמרים שלו הופיעו ב:

  • האומה (Nemzet)
  • הבוליטין הגאוגרפי (Földrajzi Közlemények) (1882. קלוצ'ה וסביבתה, 1886. מסעו של ג'רג' רבויל בארץ הסומלים),
  • בעלון מדעי הטבע (Természettudományi Közlönyben),
  • בסקירת בודפשט (Budapesti Szemle) (1884. מזרח סודן, 1885 הצרפתים בהודו האחורית, 1886 הארץ והאדם, 1887. עבודתו של לאיוש לוצי על האימפריה הסינית, היסודות טבעיים של ההיסטוריה של הונגריה, 1893)
  • עלון האקדמיה למסחר של בודפשט-שלוש מפות קיר חדשות (1891). דרכים ראשיות טבעיות של המישור ההונגרי הגדול ומצב ערי המישור הגדול;
  • הוא כתב גם מאמרים גאוגרפיים כלליים עבור הלקסיקון הגדול של פאלאס.

כתביו

  • Kalocsa környéke. Bölcsészettudori értekezés. (Budapest, 1882)
  • Bert Pál, Utazások és vadász-kalandok. Elbeszélések az állatvilágból. Ford. (Budapest, 1886)
  • Ratzel Frigyes, A föld és az ember. Anthropo-geographia, vagy a földrajz történeti alkalmazásának alapvonalai. Ford. Budapest, 1888.
  • Idegen népek közt messze földön. Utirajzok és életképek kiváló utazók leirásából. Számos fametszetű ábrával. Budapest, 1888. (2. kiadás. Budapest, 1905.)
  • A sarkvidéki fölfedezések története. 51 rajzzal. Budapest, 1890.
  • Földrajz a kereskedelmi akadémiák és középkereskedelmi iskolák számára. Budapest, 1892-93. (Két kötet. I. rész. Homolka József 40 színezett és 5 fekete térképével. II. A világkereskedelem. Scherzer, Brachelli és más statisztikai művek és adatok kritikai felhasználásával. 2. kiadás. Budapest, 1892. és 1899. 3-ik javított és teljesen átdolgozott kiadás. I. rész. Kereskedelmi akadémiák és felső kereskedelmi iskolák számára. Általános földrajz. Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália 14 térk. Budapest, 1905.)
  • Földrajz a polgári fiúiskolák I-III. oszt. számára. U. ott, 1890., 1891. Három kötet (I. Balló Józseffel együtt. 16 szinezett, a szövegbe nyomott térképpel és rajzzal. 1892. II. 16 szines és 8 fekete térképpel. 1892. III. 8 szines és számos fekete, a szövegbe nyomott térképpel. A térképeket rajzolta Homolka József. 1891.).
  • Földrajz a polgári leányiskola I-III. oszt. számára. U. ott, 1892., 1902. Három kötet (I. 1893. Homolka Józseftől 27 szines térképpel. II. 1893. tiz szines és fekete térképpel. III. 1902. Képekkel).
  • Földrajz a népiskolák IV-VI. oszt. számára. A vallás- és közoktatási miniszterium megbízásából. A képeket Keleti Gusztáv és Dörre Tivadar rajzolták és Morelli Gusztáv metszette. Budapest, 1895-96. Két kötet. (IV. A két szines térképet Homolka József rajzolta. 1895., 2. kiadás 1896., 3. k. 1898., 4. k. 1899. sat. V-VI. oszt. 1896. és 1905. sat.)
  • Földrajz a reáliskolák I-III. oszt. számára. Budapest, 1896., 1897., 1900. Három kötet, 39., 42. és 64. képpel. I. 2. javított kiadás 1898., 3. k. 1901. II. 2. k. 1899., III. 2. k. 1901.)
  • Földrajz a gymnasiumok I. és II. osztálya számára. Budapest, 1897-98. Két kötet (II. 2. kiadás 1901.)
  • Földrajz a felsőbb leányiskolák I. és II. osztálya számára. Budapest, 1897. 81 képpel.
  • Leroy-Beaulieu. A zsidók és az antisemita áramlat. Ford. Budapest, 1898. (Olcsó-Könyvtár 914., 915.)
  • Földrajz a női kereskedelmi tanfolyamok számára. Budapest, 1899.
  • A világkereskedelem. Budapest, 1899.
  • Mathematikai és physikai földrajz elemei. A reáliskolák IV. osztálya számára. A vallás- és közoktatási miniszterium megbízásából. Budapest, 1900. Számos képpel.
  • Földrajz a gymnasiumok és reáliskolák I. oszt. számára. Az új tanterv szerint átdolgozott 3. kiadás. Képekkel és városi térképekkel. Külön ingyenes melléklet Magyarország térképe. Ugyan ott, 1900. XXXII tábla. (4. javított kiadás 1903.).
  • Az új világ. Kalandozások Amerika művelt és vad vidékein. Utirajzok és életképek kiváló utazók leírásaiból. Budapest, év n.
  • Magas Tátra és környéke. Budapest, 1910. (Felolvasások. Urania 7.)
  • Az Alduna. Budapest, 1910.
  • A világkereskedelem és természetes tényezői. Budapest. é. n.

לקריאה נוספת

ראו גם

  • Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület, 1942.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.

הערות שוליים

  1. ^ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 42365/1874. Névváltoztatási kimutatások 1874. év 4. oldal 5. sor.
  2. ^ "Születési bejegyzése a veszprémi izraelita hitközség születési akv. 25/1860. folyószáma alatt".
  3. ^ Halálesete bejegyezve a Budapest VII. kerületi állami halotti akv. 2241/1944. folyószáma alatt.
הערך באדיבות ויקיפדיה העברית, קרדיט,
רשימת התורמים
רישיון cc-by-sa 3.0

32551353ינה שימוני